Az időjárás az a téma és tudomány, amelyre a legtöbben kíváncsiak vagyunk, de mégis a legkevesebbet tudjuk róla, ezért szeretjük gyakran okkal, vagy oktalanul szidni a meteorológusokat, hogy nem találják el az aznapi időjárást. Pedig sokszor csak azért csalódunk, mert hányaveti módon figyel(t)ünk az előrejelzésekre. Mire is gondolok.
A pronózisokban igen gyakran hangoznak el olyan szavak, amelyek pontos jelentésével sokan nem vagyunk tisztában. Ilyen például a csapadék valószínűségének előrejelzései. A szakemberek nincsenek könnyű helyzetben, amikor a Kárpát-medencében található nagy terület egy bizonyos pontjára, városára kell viszonylag megbízható prognózist készíteniük. Az időjárási helyzet pedig igen gyakron produkál nem egyértelmű helyzeteket. Ezek közül egyik fontos szempont a csapadék előrejelzése. Sokszor halljuk, hogy ma elszórtan, netán szórványosan számíthatunk esőre. Vajon hányan tudják, hogy milyen valószínűséget takar az elszórtan és milyen csapadék valószínűséget jelent a szórványosan kifejezés? Ha az eső szót meghalljuk a meteorológustól, akkor mi emberek automatikusan esőre készülünk aznap, pedig egyáltalán nem biztos, hogy esni fog.
Az elszórtan kifejezés kb. 30-40%-os csapadék esélyt jelent az ország adott pontján
A szórványosan kifejezés kb. 50-60%-os csapadék esélyt jelent az ország adott pontján
Egy másik, még nehezebben előrejelezhető időjárási jelenség a köd. Késő ősztől kora tavaszig elég gyakran előforduló jelenségről beszélhetünk, melynek kialakulása nagymértékben függ a talajközli hőmérséklettől és a magasabb légrétegek hőmérsékletétől, a nap állásától - illetve a légmozgástól (széltől) is.
Köd legkönnyebben akkor alakul ki - legtöbbször hajnalban és közvetlenül napfelkelte után - amikor leszálló légmozgás a jellemző az országban, tehát magaslégnyomású területen vagyunk, másrészt az éjszaka a talajközelében, kevés felhő esetén jobban lehűlt a levegő és eközben pedig a magasabb légrétegekben valamivel, vagy sokkal enyhébb levegő tartózkodik, amely nem engedi felszállni a ködöt. Az őszi alacsony napállás is nehezen tudja felszívni ezeket a köodrétegeket, míg magasabb napálllás esetén ezek a ködök könnyedén feloszlanak a nap folyamán. Sokszor a véletlenen is múlik hol vékonyodik el a ködréteg és hol marad meg makacsul egész nap. Ha több napja nem váltzik az időjárás, akkor a köd megmaradás egyre nagyobb eséllyel jósolható meg - és ez főleg az ország északabbi, északkeleti vidékein esélyesebb, azonkívül völgyekben, hegyek lábánál. A déli, délnyugati vidékeken általában több eséllyel süt ki a nap a reggeli ködös órákat követően. Erre tipikus példa volt 2015 decembere, amikor heteken keresztül ilyen volt az időjárási helyzet.
Végül még a csapadék halmazállapotáról is essen néhány szó. Nos ez szintén egy igen kényes pontja az előrejelzéseknek, mert sokszor néhány tized hőmérsékleti különbségen (emelkedésen-csökkenésen) múlik, hogy havazás, vagy havas eső, netán eső esik. Szélcsendes időben, vagy gyenge légmozgásban nagyjából 0 fok körüli hőmérséklet már legtöbbször havazást eredményez. Ilyenkor gyakorta tapadós, vizes hó esik, sokszor nagy pelyhekben, de egy része elolvadhat. Erős szél esetén, a hidegebb (magasabb) légrétegekből befújhatja a talajközeli légrétegekben is a havat a szél, ilyenkor akár +6, +8 fokos hőmérsékletben is eshet hó. Ez természetesen a talajra érkezve azonnal el is olvad. Fagypont alatti hőmérsékletben inkább porhó esik, ami nem olvad el és napokig is megmaradhat, ha nincsen enyhülés.
A legveszélyesebb csapadékfajta az ónos eső. Ez legtöbbször akkor alakul ki, amikor a fagyott levegőre a magasból érkezik eső - mivel a 400-500 méteres légrétegekben pozitív hőmérséklet alakult ki és a magas légrétegekből aláhulló hópelyhek megolvadnak és esőre váltanak, ugyanakkor fagyos talajközeli levegőbe érkeznek és újra megfagynak. Ilyenkor bizony jégpáncéllá változhat pillanatok alatt a táj és a természetben is komoly károkat okoz, ha az esőcseppek a fákon és a tárgyakon jégréteget alkotnak. Ezek gyönyörű látványt tudnak eredményezni, de igen veszélyesek mind az emberek biztonságára nézve, mint a fák ágaira, mind az erdők épségére tekintettel.
Remélem e néhány fontos, de kevésbé ismert kifejezéssel és időjárási jelenségekkel kapcsolatban picit segíthettem a prognózisok megértésében, a miértek kialakulásában és a meteorológusokat ezek ismeretében talán kevesebbet fogják jogtalanul szidni. Ugyanakkor meg kell említenek az un. "bulvár-meteorlógusokat" is, akik vagy egyáltalán nem szakemberek és csak riogatni szeretnek (kereskedelmi tévékben tűnnek ezek elő), vagy elvileg szakemberek ugyan, de szeretik torzítani az előrejelzésben kiemelet, fontos szempontokat - legtöbbször aszerint, hogy mivel lehet nagyobb félelemet, meghökkenést okozni, illete sokan az emberek többségének vágyait, igényeit fogalmazzák bele - a tények helyett - az időjárás-előrejelzéseikbe. Ebbe a hibába gyakran beleesik az OMSZ (Országos Meteorológiai Szövetség) is. Ezért érdemes több szakember előrejelzéseit összevetni és ebből levonni a következtetéseket. Én a szélsőségektől mentes, korrekt tájékoztatás híve vagyok, ezért az én előrejelzéseimet bátran ajánlhatom -bár mégegyszer mondom - tuti, 100%-os bevállású előrejelzést nagyon ritkán lehet készíteni és 10 napnál távolabbi időszakra (netán egy egész évszakra előre) pedig gyakorlatilag lehetetlen (pedig igen nagy igény van rá). ezt jobb, ha mindenki figyelembe veszi.
Köszönöm a figyelmüket
Üdvözlettel Kordasy Gábor - amatőr (hobbi) meteorológus
